Resultado de búsqueda
Jean-Paul Marat, né le 24 mai 1743 à Boudry (Principauté de Neuchâtel) et mort le 13 juillet 1793 à Paris, est un médecin, physicien, journaliste et homme politique français. Usurpateur de noblesse avant la chute du régime monarchique, il devient député montagnard à la Convention à l’époque de la Révolution .
MARAT, JEAN-PAUL. MARAT, JEAN-PAUL (1743–1793), French revolutionary political journalist, physician, and leader of the Jacobin Mountain.. Jean-Paul Marat is best known to posterity for two things: first, his populist, not to say rabble-rousing, journal, L'ami du peuple (Friend of the people), which phrase he also adopted for his revolutionary sobriquet; and second, Jacques-Louis David's ...
Jean-Paul Marat (ur. 24 maja 1743 w Boudry, zm. 13 lipca 1793 w Paryżu) – francuski polityk czasów rewolucji francuskiej, dziennikarz i lekarz, wolnomularz [1]. Autor dzieła Kajdany niewoli [2] .
Jean-Paul Marat ( [ʒɑ̃pɔl maʁa]; 24. toukokuuta 1743 Boudry, Neuchâtelin ruhtinaskunta – 13. heinäkuuta 1793 Pariisi, Ranskan ensimmäinen tasavalta) [1] [2] oli sveitsiläissyntyinen ranskalainen poliitikko, toimittaja ja lääkäri. Hän oli Ranskan vallankumouksen aikana radikaalien jakobiinien ja vuoripuolueen näkyvä vaikuttaja ...
Jean Paul Marat, född 24 maj 1743 i Boudry i Neuchâtel i Schweiz, död 13 juli 1793 i Paris, var en fransk läkare, tidningsman och revolutions politiker, medlem av den radikaldemokratiska Cordelierklubben. Han utgav tidningen L'Ami du peuple .
Peter Weiss, német drámaíró világsikert aratott színműve: Jean-Paul Marat üldöztetése és meggyilkolása, ahogy a charentoni elmegyógyintézet színjátszói előadják de Sade úr betanításában – (1963). A színműből forgatott, 1967-ben bemutatott angol filmdráma: Jean Paul Marat üldöztetése és halála.
Jean-Paul Marat var en fransk lege, journalist og revolusjonær under den franske revolusjon.Etter studier i Bordeaux og Paris åpnet han legepraksis i London. Han utgav skrifter om naturvitenskapelige og filosofiske emner, blant annet A Philosophical Essay on Man (1773), hvor han hevdet at bare fysiologien kunne forklare forholdet mellom sjel og legeme.
