Resultado de búsqueda
A mainzi dóm a mainzi római-katolikus egyházmegye püspöki temploma és Szent Márton a patrocíniuma. A keleti szentély ugyanakkor Szent István vértanúnak. A székesegyház egyike az ún német császárdómoknak, az épület mai formájában háromhajós román stílusú bazilika, amelyet a kibővítések során gótikus és barokk ...
Mainz est una tzitade de Germània posta in s'ovest de sa federatzione, a s'oru de manca de su riu Renu, e est sa capitale e sa tzitade prus manna de s'istadu de Renània-Palatinadu. Tenet una populatzione de unos 197.778 bividores.
Mainz (slovenský historický názov alebo čes. Mohuč ) je veľkomesto , mesto bez okresu , hlavné a najväčšie mesto v spolkovej krajine Porýnie-Falcko v Nemecku . Nachádza sa na opačnej strane toku rieky Mohan do Rýna .
A Mainzi Választófejedelemség ( németül: Erzstift und Kurfürstentum Mainz, röviden Kurmainz) egy történelmi államalakulat volt, mely 780 és 1803 között állt fenn. A Német-római Birodalom egyik legfontosabb állama és választófejedelme volt. Élén a Mainzi érsek állt, aki egyúttal az Németórszág főkancellárja címet ...
Pár év múlva egyesült az FC Hermannia 07-tel (régi nevén Mainzer TV 1817), aminek eredményeképpen jött létre az 1. Mainzer Fussballverein Hassia 05 elnevezésű klub. 1912 augusztusában elhagyta a nevéből a "Hassia"-t. Az első világháború után, 1919 -ben újabb egyesítés történt, ekkor a Sportverein 1908 Mainz olvadt be.
Mainz ya zama muhimmin birni a karni na 8 miladiyya a matsayin wani bangare na Daular Rome mai tsarki, babban birnin Zabe na Mainz kuma wurin zama na Archbishop-Elector na Mainz, Primate na Jamus. Mainz ya shahara a matsayin wurin haifuwar Johannes Gutenberg , wanda ya kirkiri na'urar bugu mai motsi, wanda a farkon shekarun 1450 ya kera litattafansa na farko a cikin birni, gami da Gutenberg Bible.
M. Mainz (electoral district) Mainz (journal) Mainz Psalter. Mainz-Bingen.
